Egy dolgot lassancskán sikerül legyőznöm, az ébren álmodást úgymond. Ahelyett inkább élnem kell, terveket szőni nem bűn, de egyfolytában ábrándozni, hogy mi lehetne, mi lehetett volna stb., na az már veszélyes dolog, tönkreteszi az embert. Sok jó dolog történt velem a nyáron, lényegében semmit sem bánok. Megismertem új embereket, s ezek közül 1-2 igen kedves lett számomra, gondolok itt Andrew-ra, vagy Oszkárra. Pénteken utazom, szerintem az lesz a végső lökés, hogy képes legyek egy még jobb életre. Az utazás mindig segít rajtam.
Az igazi álmaimat viszont nem tudom irányítani, ezek néha megolvasszák a jégfalat a szívem körül, mint ma. Nagyon kedves kis álom volt, valóra nem válhat még egy kis része sem, de kedves volt számomra. Van az az eset amikor este fekszünk az ágyunkban, és elképzelünk elalvás előtt egy történetet, hogy majd arról álmodjunk. Néha bejön, de egy olyan álom sem ér fel azzal, amit úgy álmodunk, hogy- fogalmazzak így- nem akarattal álmodunk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Néma

Testek