szívfodrok

Kedves olvasó! Ez az utolsó bejegyzésem 2010ben, úgyhogy valami ünnepélyesnek kéne lennie.Úgy gondolom értékelnem kellene az évet. Lássuk csak. Január Mivel olyan fiúért vágyódtam, akivel úgyse jött volna össze, megkértem Petit, hogy mutasson be nekem valakit. És itt jött képbe Zsolt. Azt hiszem egybevéve az ismerkedés periódusa sokkal jobb volt, mint a járásé. Azt hiszem, hogy a januárom elég jól sikerült hónap volt. Február Ezt a hónapot alapból utálom, szóval nem csoda, hogy nem volt valami jó. Kati sokat járt ki Hannáékkal és ez bántott engem eléggé.Timikével meg kezdtünk újra barátnőként viselkedni.Asszem a legszebb emlékem a kutyasétáltatás a somin.Próbálok visszaemlékezni, de sajnos nem sok érdekes esemény ugrik be. Március Kapcsolat szempontból ez volt a poklok pokla. Ja és ebben a hónapban vesztem össze Évivel is. Na meg ott volt Éci és Alessio szülinapja is, szóval nem volt azért olyan förtelmesen rossz.Egy levelet szeretnék ide leírni amit Zsoltnak írtam de sose kapta me...

Mi a család? Szociológiai jelentésben a család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van. De szerintem ennél sokkal többet jelent. Az ember beleszületik egy családba, ha tetszik, ha nem, részese és alakítója lesz egy közösségnek. Felelős lesz a családtagjaiért, és bármennyire lehetnek néha kiállhatatlanok, szereti őket. Majd mikor az ember felnő, alapíthat egy családot. De csak abban az esetben, ha készen áll arra, hogy az általa alapított családra nézve felelősséggel, kötelezettséggel, és nem utolsó sorban szeretettel tartozik. Mert egy családot megrontani könyörtelenség. A család minden tagjára nézve, de főleg a gyermekre, hiszen őrá még vár egy élet, döntések ezrei sorakoznak előtte,és ha már az egyetlen hely,az otthon sem szeretetteljes akkor az a gyermek hogy nézzen az élet felé? Aki családot alapít az életekért felelős. Meg kell találnia az arany középutat, külömben a szerettei látják a...

Elkezdtem nézni egy sorozatot, a címe Erica világa. Egy 32 éves nőről szól akinek nincs állandó állása, nincs normális kapcsolata és mindez azért van mert évek óta rossz döntéseket hoz. És rájöttem, hogy én is nagyon errefele tartok. Mert hát hogyan is képzelhetném el magam, mint egy egyedülálló nő, akinek az egyedüli társasága a házikedvence és a férjezett barátnői, és persze nem találta még meg a neki való munkát? Elég szörnyűek a kilátások, mi? Az egész azon alapszik, hogy tudok e helyes döntést hozni, és vagyok-e elég bátor, hogy meghozzam. Mindig ott van előttünk a jó megoldás, kivétel nélkül, csak néha vagy nem akarjuk észrevenni, vagy csak egyszerűen más dolgokra fókuszálunk és nem vesszük észre. A másik dolog amire rájöttem, hogy mindig van legalább egy fiú az életünkben, aki titokban, vagy nem titokban oda van értünk, és szegény nem is bányarém, de képtelenek vagyunk észrevenni, mert mi a tökéleteset keressük. És persze mivel az élet szeret velünk szemétkedni, mire érdekeln...

Nekem ezt juttatja eszembe a karácsony. Hogy miért? Mert mikor is érezhetné az ember jobban valaki(k)nek a hiányát, mint karácsonykor? Hiába van beigli illat, hiába van szép karácsonyfa, hiába az ajándék vagy a otthoni béke. Az űr még jobban éget ebben a periódusban. Senkinek, és tényleg senkinek nincs fogalma, talán még magamnak sem, hogy mi minden zajlik le bennem. Ez meg a legkedvesebb ajándék amit kaptam. Persze a többi ajándékomnak is nagyon örülök és hálás vagyok, de ez valahogyan annyira egyszerű, és ártatlan. Nem tudom, valahogy megnyugtat. Ez pedig az a szám, ami mosolyt csalt az arcomra végre.Hihetetlen mire képes a zene.

Mi a karácsony? Sokat filozófálnak erről az emberek, szeretet ünnepe, lehetőségeket nyit, összehozza a családot stb. Mi a fene? Három nap képes erre? Ugyanolyan napok, mint a többi. Ha valaki nem kapta meg a helyes utat, akkor most ebben a három napban sem fogja. Úgy veszitek észre, hogy kezdem elveszíteni a hitemet a csodában. Hát higyjétek el, nem ez a szándékom. Csak hiszek a szememnek és nem a reményben hiszek, ennyi az egész. Papy egyszerűen lelépett, egy szó nélkül. És az igéretei, hogy ő mindig ott lesz mellettem, meg hogy ez a karácsony meg szilveszter tökéletes lesz hát nagy hülyeség volt amit én elhittem. Mind arról papol a rádió, Tv meg minden, hogy nyissuk meg a szívünket a lehetőség előtt, mert most beteljesülhetnek vágyaink.. Az én szívem nyitottabb nem is lehetne, egész évben nyitott volt. Bizonyítékot várok, kézzel fogható bizonyítékot.

I'm wishing on a star And trying to believe That even though it's far He'll find me Christmas Eve I guess that Santa's busy Cause he's never come around I think of him When Christmas Comes to Town The best time of the year When everyone comes home With all this Christmas cheer It's hard to be alone Putting up the Christmas tree With friends who come around It's so much fun When Christmas Comes to Town Presents for the children Wrapped in red and green All the things I've heard about But never really seen No one will be sleeping on The night of Christmas Eve Hoping Santa's on his way When Santa's sleigh bells ring I listen all around The herald angels sing I never hear a sound When all the dreams of children Once lost will all be found That's all I want When Christmas Comes to Town

Ez az 50. bejegyzésem, és arra vártam,hogy valami különlegeset tudjak ide leírni. De minél többet vártam,annál több dolog gyűlt össze,amiről nem, hogy írni, de gondolni sem szeretnék. Most viszont valamilyen formában ki kell írjam magamból azt amit érzek,mert ennyire magányosnak régen éreztem magam. Van egy pont az ember életében,amikor rá kell,hogy jöjjön, hogy az életben sokkal mélyebb fájdalmak is vannak, mint a szerelmi csalódások, vagy a barátok elvesztése. Hogy is mondják? Van egy hely, ahol mindig megnyugvásra és szeretetre találsz,és ez az otthon. Hát ezt azért megcáfolnám, és azért pontosabban, mert az otthonunkban élő emberek sem angyalok, nincsenek arra kötelezve, hogy mindig ott legyenek nekünk ha szükségünk van vígasztalásra, vagy éppenséggel nem mindig értenek velünk egyet. És ez számomra mind rendben lenne, hiszen, ők is csak emberek. De egyetlen dolog van, ami a legjobban bánt mind közül, ez pedig az, hogy teljesen felelőtlennek, hülyének, kezelhetetlennek néznek eng...

Csak fejet hajtani tudok a művészet előtt, mikor rádöbbenek, hogy mit tehet a emberrel egy dal. Ezek a dalok lehetnek az ember legjobb barátai, tanítói. Adott egy szöveg, ami éppenséggel reményt,vagy tanácsot ad, ami felvidít, vagy átérzi a helyzeted. És nem utolsó sorban adott hozzá egy dallam, ami az emberre valahogy hat. Vannak nyugtató hatású dallamok, vannak amik felvidítják az embert. De nem csak ettől függ, hogy mennyire jó egy dal, nagyon függ az előadó hangszínétől és a hangszerektől. Pl. a Linkin park énekesének, Chesternek a hangja számomra az egyik legnyugtatóbb dolog,olyan érzés, mintha átölelne engem egy láthatatlan kéz, és azt mondaná, hogy bármi rossz történik, valaki van melletted, ha nem is tudsz róla.  Hiszel abban, hogy a sorsod jeleket küld neked? Én kezdek nagyon is hinni benne. Tegnap egész nap fújt a szél, olyan volt mintha mindent el akarna seperni ami az őszből maradt. És akkor elhozta nekünk a havat. Azt hiszem ez a szél az én múltamból is el akarta se...

Egy hozzám nagyon közelálló személy írta azt, hogy mi csajok olyanok vagyunk pasi téren, hogy nem állunk le, amíg a végére nem járunk a fejezetnek, egyszerűen képtelenek vagyunk megállni, akkor is, ha nagyon jól tudjuk, hogy a végén úgyis szívunk. Magadra ismertél? Helyes. Most azon gondolkozom, hogy ez helyes vagy nem. A pasik inkább továbbállnak és nem fejezik be a történetet, gondolva, hogy megíródik magától a finálé. Erre saját példám van. Zs. legalább két hétig várta, hogy hátha befejeződik magától a mi történetünk, vagy netán befejezem én helyette. Félt szembe állni azzal a  ténnyel, hogy most elszúrtunk mindketten egy kapcsolatot(igen, jól olvastátok, ELSZÚRTUNK), és nem tudta hogy fejezze be úgy, hogy ez az egész oké legyen. Pedig a remény csak jobban kinyírja a csajokat. Eltelt 10 hónap, az első két-három hónapban vissza akartam kapni, esélyt akartam, kötődtem hozzá nagyon is, és elhitettem magammal, hogy megváltoztam miatta, közben nem. Aztán meg úgy tettem mintha elfelej...

Ma a Cageben, nem tudom mi volt velem, de rendesen kerestem a  bajt magamnak. Ki akartam valakin tölteni azt a mérhetetlen dühöt amit éreztem,mert azokra akik okozták nekem ezt a dühöt, nem akartam kiereszteni. Egyrészt mert az nem én vagyok, másrészt mert senkivel nem szeretek haragban lenni, viszont ez nem egyenlő azzal,hogy nem vagyok csalódott vagy dühös. Sok dolog kezd nekem gyanússá válni, nem hiába várom már olyan rég, hogy elmenjek valahova már egyetemre, innen jó messzire. Kecsegtetett az esély, hogy legyek gonoszabb ember, mint amilyen vagyok, többször is, de hiába, mert tudom, hogy ki vagyok, és tudom, hol vannak a határaim.Nem várok el én senkitől semmit, csak akivel szemben én tisztelettel vagyok, legyen ő is az velem szemben, ez nem nagy kérés. A barátaim közé is az tartozhat, aki akar, csak tegyen valamit amiért én annak tekinthetem, s ne rontsa el, ilyen egyszerű.