Igazából
sosem láttuk egymást.
Mindketten azt, amire szükség volt
abban a percben.
Az igazi, a huszadik századból
kiszökött hős.
A költő.
Egy darab hús, mondaná egy vérig sértett női szív.
Én talán azt mondanám hogy egy test kellett
hogy kijöjjön az alakzat.
Szerepek, melyeket kiköveteltünk az elménktől
és retinánkra helyeztük.
Talán, volt egy szemrebbenésnyi idő,
amikor ugyanazt akartuk,
egy pillanat ami maradhatott volna.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése