Nem is tudom, hol kezdjem. Szép lassan lejár a suli,meleg van végre. Megkaptam a kutyát, ami kicsit teher, mert senkivel nem tudok együtt élni egy helyen sokáig, nem hogy egy kutyával. De szegény ügyes kutya, s nem érdemli meg, hogy lemondjak róla ilyen hamar.
Kicsit frusztrált is vagyok valamitől az utóbbi pár napban. Nem tudom, minden az idegeimre megy hamar. S az se segít sokat, hogy valamiért itthon is olyan kirekesztettnek érzem magam. Szeretnék beszélgetni, meg jóban lenni, de nem tudom. Valami megváltozott úgy pár hét leforgása alatt, s nem tudom mi.
Viszont nagyon várom a nyarat, mert tudom, hogy ez az  utolsó olyan nyaram ami után még suli jön és ki akarom használni 12. osztáy előtt.
Szép lassan már mindenki fáraszt a szingliség miatt, pedig nem tehetek arról, hogy csak egy valaki iránt érzek vonzalmat, a többi fiú ismerősömön csak ügy átnézek, nem tudom miért.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Néma

Testek