Úgy döntöttem, hogy ma idézgetek egy-két dolgot, rávetítve az életemre. Így talán jobban tudom magyarázni amit érezek.

1.  "Tudod, a bátyám egyszer azt mondta, semmi sem számít igazán, amit a "de" előtt mond ki az ember."

Nagyon szeretném, ha ez a mondat tényleg igaz lenne, de csakis az álmodozók hiszik ezt. Én nem álmodozni, hanem cselekedni akarnék, ám nem lehet. Ahányszor én használom a "de" szócskát, sokat segítene ha mások is azt akarnák hinni, hogy a "de" előtt kimondott szavak nem számítanak, de sajnos ez nincs így.

2."Ebből tudhatod, hogy valaki igazit találtál: amikor egy (...) büdös szót se szóltok egy percig, és jól esik a közös hallgatás."

Igen, némely helyzetben sokkal megnyugtatóbb a hallgatás, olyan békét fon az ember köré amiből legszívesebben soha nem lépne ki.


3. "Amikor feladod az álmodat, csak akkor jössz rá, hogy mennyire nehéz újrakezdeni, ezért bemeséled magadnak, hogy nem is akarod. De mindig ott lesz."

Igen, ez így igaz, bármire is vetítjük rá. Főleg akkor, ha megpróbáltunk mindent, hogy elérjük azt amire vágyunk, és rákényszerültünk arra, hogy feladjuk, mivel már nincs semmi kapaszkodó. Benne marad az ilyen emberben a vágy, lehet csak tudat alatt, de akkor is ott lesz.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Néma

Testek