Nagyon nehéz valakit pótolni, sosem gondoltam volna, hogy ennyire kipróbál majd engem ez a dolog. Az én esetemben, egy teljesen új környezettel, valamint egy tőlem szokatlan kalanddal próbálom pótolni őt. A tapasztalatom pedig az, hogy ha néha bele is feledkezek abba, hogy miért teszem amit teszek, és ki is vagyok valójában, mindig ráébredek, hogy nem csak őt pótolom ezzel, hanem önmagamat adom fel, akivé oly nehezen sikerült visszatornásznom magam.
Nem érzem természetesnek még ezt az egész változást körülöttem,és nehezen is tudom feloldani a bennem levő feszengést, jobban mondva azzal oldom fel, hogy olyanná válok,aki nem vagyok. És mindez tőle indult ki, aki iránt nincsenek is valós érzelmeim, inkább csak egy meg nem szűnő vonzalom, ami hajt, hogy újra nőként nézzenek rám és biztonságban érezzem magam,ahogy még soha előtte.
Nem érzem természetesnek még ezt az egész változást körülöttem,és nehezen is tudom feloldani a bennem levő feszengést, jobban mondva azzal oldom fel, hogy olyanná válok,aki nem vagyok. És mindez tőle indult ki, aki iránt nincsenek is valós érzelmeim, inkább csak egy meg nem szűnő vonzalom, ami hajt, hogy újra nőként nézzenek rám és biztonságban érezzem magam,ahogy még soha előtte.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése